Október 22-én Cozmin Gusa, Lavinia Sandru és Sergiu Constantinescu részt vett a Nemzeti Kezdeményezés Pártja temesvári székházának avatóján. Cozmin Gusa országos pártelnök és fiatal kolléganője, Lavinia Sandru támadta az RMDSZ-t, sőt az egész romániai magyarságot. Lavinia Sandru szerint a magyarság olyan “veszélyben” van, hogy pozitív diszkriminációban élhet a románokkal és más kisebbségekkel szemben – ezzel a kisebbségekről szóló törvénytervezetet bírálták, ami szerintük csak plusz pénzkidobás lenne. Markó Béla Sandru szerint csak a pártelnöki mivolta miatt kapott kormányfő-helyettesi titulust, nem is foglalkozik Románia integrációjával. Gusa kijelentette, a kisebbségi törvénytervezet nemzet-, Európa- és alkotmányellenes. Egyébként a tavasszal alakult, a DP-vel szakított zsebpárt céljairól, programjáról érintőlegesen ejtettek szót, inkább csak a “magyar veszéllyel” foglalkoztak. /László Árpád: Nemcsak az RMDSZ-t, az egész magyarságot támadja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2005. november 30.
Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2006. február 17.
Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2006. május 19.
Kevés résztvevővel zajlott az a tanácskozás Marosvásárhely, amelyet Lavinia Sandru parlamenti képviselő kezdeményezett az európai integráció hatásairól, következményeiről Romániában. Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a bürokráciát nehezményezte a mezőgazdaságban. Egy liter tej szubvenció- igényléséhez az állattenyésztőnek egy terjedelmes (13 iratból álló) dokumentációt kell benyújtania, egyes iratokat teljesen fölöslegesen. Nincs kellő párbeszéd az intézmények és a döntéshozók között. Náznán szerint sok kisgazda elesik majd a támogatásoktól, hiszen változik a vonatkozó törvénykezés. A pályázatokhoz az önrész előteremtése továbbra is gondokat okoz. A vidéki lakosság nincs felkészülve az uniós csatlakozásra. /(antalfi): Az EU-s csatlakozásra nem készült fel a vidék lakossága. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2006. július 11.
Az RMDSZ-t támadva keres politikai családot Európában a Nemzeti Kezdeményezés (PIN) párt. Lavinia Sandru alelnök Strasbourgban és Brüsszelben arról „tájékoztatta” az európai képviselőket, hogy az RMDSZ nem európai párt, mivel etnikai alapon szerveződik, és nem támogatja a nők politikai szerepvállalását. A PIN eleve nacionalista diskurzusra épített. Képviselői indították el azt a kampányt, amelynek eredményeként a törvényhozás máig nem szavazta meg a Gozsdu Közalapítványról szóló román-magyar egyezményt. A PIN több, úgynevezett jelentést állított össze. Ezekben többek között a székelyföldi románság siralmas helyzetét, illetve az RMDSZ térségbeli hegemóniáját tették szóvá. Lavinia Sandru alelnök a Jurnalul National című lapban közölte, hogy az RMDSZ a román-magyar megbékélés ellen munkálkodik, sőt hogy „Románia-ellenes ügynök”. Ez utóbbi állítás alátámasztására a Székelyföld területi autonómiáját célzó törekvéseket, Frunda György szenátornak a nemzet fogalmáról készített Európa tanácsi ajánlását és a kisebbségi törvény elfogadására irányuló lobbit hozta fel. /PIN-roham az RMDSZ ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2006. augusztus 12.
Hisztériásnak nevezte a szabadságáról hazatért Dorin Florea polgármester Lavinia Sandru PIN-képviselőt, aki a korrupcióellenes ügyészségen, egy számvevőszéki jelentésre hivatkozva, feljelentette a polgármestert. Sandru, aki Dorin Florea ellenfele volt a polgármester-választáson, legkevesebb egymillió dolláros kárt okozó korrupció ügyében tartja vétkesnek Dorin Floreát. /(bálint): Dorin Florea: „Nyilvánosan kopaszra nyírom Lavinia Sandrut a polgármesteri hivatal előtt”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./
2006. augusztus 28.
Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) alelnöke a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) „szerzett” dokumentumokat mutatott be a sajtónak, amelyek bizonyítják, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke 1989 előtt politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A bemutatott dokumentum Aron Bordea szekus vezérőrnagy jelentése Vadim Tudor és Mihai Bandac festőművész találkozójáról. A politikus a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt az 1983. februári keltezésű levelet is, amelyet Corneliu Vadim Tudor Nicolae Ceausescunak írt. Ebben egyebek közt hűségéről biztosítja az ország teljhatalmú urát. „Fiúi tisztelettel, Vadim Tudor” – zárul a levél. A PRM elnöke azonnal reagált a vádakra és bejelentette, az „elhangzott képtelenségekért” bepereli Lavina Sandrut, és 20 milliárd lejes erkölcsi jóvátételt kér. A politikus Cosmin Gusát, a PIN elnökét és Mircea Dinescut, a CNSAS tagját sejti a támadás hátterében. Szerinte Gusa és Dinescu kétségbeestek amiatt, hogy a Külügyi Hírszerző Szolgálattól (SIE) az átvilágító testülethez jutott iratok szerint Vadim Tudor határozottan elutasította az együttműködést a Szekuritátéval. Mircea Dinescu szerint az ügyészségnek eljárást kell indítania a PRM elnöke ellen, aki korábban kijelentette: „engedjétek hozzám jönni a szekusokat”. /Cs. P. T.: Lavinia Sandru: Vadim besúgó volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2006. szeptember 2.
Húsz milliárd régi lej erkölcsi kártérítést követel a bíróságon C.V.Tudor, az NRP elnöke Lavinia Sandrutól, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának alelnökétől, aki őt a Szekuritátéval való együttműködéssel vádolta. – A tévékamerák előtt vágom le a jobb kezemet, ha egyetlen általam készített jelentést találnak! – hangoztatta Tudor. Lavinia Sandru azt nehezményezi, hogy egy talkshow alkalmával válogatott sértésekkel illette őt Tudor, ezek közül a legenyhébb a „cirkuszi jegyszedő” volt. /Bepereli egymást Vadim Tudor és Lavinia Sandru. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2006. szeptember 2.
Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke azt ígérte, hogy tízezer embert visz a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elé, ha a testület a dossziéját kezdi vizsgálni. Mint mondta, legalább 40 autóbusz érkezik majd a fővárosba az ország négy sarkából. Erre a kijelentésre a PRM Maros megyei elnöke, Margarit Amza azt mondta, hogy „a PRM Maros megyei szervezete ha kell, megvédi Vadim Tudort, és a 40 autóbuszból legalább 10 Vásárhelyről fog elindulni”. Amza az országos elnökéhez hasonló stílusban „ítélte el a Cotroceni-ből elindított cirkuszt”, és támadta Lavinia Sandrut. /(m. e.): A PRM „megvédi Vadim Tudort”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2006. szeptember 18.
Frunda György szenátor közölte, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ legutóbbi ülésén megállapította, hogy ő nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Gandul napilap úgy tudja: a szenátor esetében döntését a CNSAS nem egyhangúlag hozta meg, ketten – Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – tartózkodtak a szavazáskor. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke hevesen támadta a CNSAS legutóbbi döntéseit. Szerinte az átvilágító testület és a pártok vezetői között alku született bizonyos politikusok „tisztára mosásáról”. A PIN alelnöke úgy tudja: az első „tisztára mosandó” csomagban Frunda György (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Serban Mihailescu (PSD) és Marcu Tudor (PRM) szerepel. „Vannak olyan politikusok, akik pletykából élnek meg, mert másképp nem tudnak érvényesülni” – kommentálta Sandru kijelentéseit Frunda György. Lavina Sandru információit cáfolták a demokraták is. /Cs. P. T.: Frunda nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2006. szeptember 21.
Eleget éltem az elmúlt rendszerben ahhoz, hogy tudjam: a legtöbb ember nem önszántából lett besúgó – nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki a közelmúltban megtekintette saját megfigyelési iratcsomóját, és tárgyalt arról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsággal (CNSAS). Legalább 20–25 személy jelentgetett róla többé-kevésbé rendszeresen. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt azt nyilatkozta, hogy Frunda György sokáig együttműködött az intézménnyel. Frunda szemenszedett hazugságnak minősítette és tagadta a vádakat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tóró látta, a Frundáét megnéznék. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2006. december 19.
A Tismaneanu-jelentés nem az egyetlen, amely megbélyegezte a kommunizmust, az elmúlt 17 évben történészek és politikusok többször is megkísérelték ugyanezt: Gabriel Liiceanu 1990. december 30-án megjelent Felhívás a talpnyalókhoz c. írásában kezdeményezte A kommunizmus pere című kötetsorozatot; A Hadsereg Demokratizálásáért Kezdeményező Bizottság (CADA) a volt párttagok kizárását javasolta a katonaság soraiból; 1990 márciusában jelent meg a legjelentősebb antikommunista dokumentum, a temesvári kiáltvány, amely követelte, hogy vonják meg a jelölési jogot a volt aktivistáktól, és a Szekuritáte volt tisztjeitől; ugyancsak 1990 tavaszán kezdődött a bukaresti Egyetem téren a bányászjárásba torkollt kommunistaellenes tüntetés; hét évvel később 35 képviselő véglegesítette az átvilágítási törvény tervezetét; 1999-ben fogadták el a Ticu-törvényt, amely létrehozta az átvilágító bizottságot (CNSAS) és hozzáférést biztosított a Szekuritáte irattárához; 2005-ben Cozmin Gusa, Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) képviselői nyújtották be a „nomenklatúra elleni” törvénytervezetet; ugyanabban az évben liberálisok egy csoportja újabb átvilágítási törvénytervezetet nyújtott be a szenátusnak; 2006 tavaszán több civil szervezet nyílt levélben követelte Traian Basescutól, hogy ítélje el a kommunista rendszert. Röviddel ezután az államelnök bejelentette a Tismaneanu-bizottság létrehozását. /Tíz korábbi kísérlet a kommunizmus elítélésére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
